Elvileg Noddy autót szerettem volna, akkoriban Noddy lázban égett a drága :-))
Szintén jilkes piskóta, csokikrémmel.
Terveztem, összeállítottam, faragtam, nagyon nagy lázban égtem, hogy meglepetést és örömet szerezzek Roland első születésnapjára.
Általában délelőtt megsütöm a lapokat, délután betöltöm, megkenem vajkrémmel, estig pihen a hűtőben, és amikor már csend és nyugalom van a lakásban, vagyis amikor a fiúk húzzák a lóbőrt, akkor állok neki az alkotásnak.
Alkotás.....igen, ismét alkottam, nagyon kritikus vagyok magammal szemben, és valóban ezekben az első próbálkozásokban igencsak vannak hibák.
De valahogy kárpótol az, hogy a gyerekek soha nem az apró hibákat nézik (vagy a nagyokat...:-D), hanem mérhetetlen öröm van az arcukon, amikor ehető formában jelenik meg az általuk olyannyira szeretett mesehős....:-)
Ehhez az autóhoz fűz egy elég kellemetlen történet is.
Kb hajnali 2 óra körül járt már, az utolsó "simításokat" végeztem eme remekművemen :-))), amikor hirtelen (fogalmam sincs mi lelte), lefordult az asztalról, egyenesen fejjel lefelé, csak úgy placcsant.
Ültem, és néztem a földön, hogy vajon ebből mi lesz.
Óvatosan felemeltem, és sikerült visszafordítanom, hát szegénykémet érték azért zúzódások, látszik is a képen, hogy tiszta hupli, meg ütődés.
Gyorsan kikarosszériáztam, és végül kész lett.
Másnap volt a "buli", gyerekek örültek, konfetti repkedett, úgyhogy sikeresen zárult a születésnap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése